Heartbeat...

Ez az egész egyre bonyolultabb. Tény és való, hogy igazán, és menthetetlenül szeretem. És nem tudom elfelejteni, egyszerűen lehetetlen. El sem tudom képzelni nélküle... De ő ezt úgysem érti... Nem tudja mennyire fáj. Nem gondolja, mennyire szeretném hogy szeressen. Nem érdekli, hány fiút utasítottam vissza miatta. Nem tudja, mennyire jól esik, mikor észrevesz, és odaint. Ahogy azt sem tudhatja, mennyire rossz, amikor nem teszi ezt. Csak szenvedek, csak szenvedek, és nem történik semmi. Miért vagyok még mindig olyan naiv, és hiszem azt, hogy egyszer talán még lehet ebből valami? Miért szeretem a sok tökéletes tulajdonságod mellett a hibáidat is? És más miért nem tud olyan hatással lenni rám, mint te?

Happy and sad, together and alone...♥

Te. Jó. Ég. A múlt csütörtök este volt életem legboldogabb napja. Eddig azt hittem hogy teljesen felesleges minden, semmi esélyem, úgy sem sikerülhet. És aznap kiderült, hogy tévedtem. Tudod milyen érzés az, mikor teljesen el vagy keseredve, aztán egyszercsak kiderül, hogy van esélyed, hogy nincs minden veszve? Hogy ott a fény az alagút végén. Csak erősnek kell lenned! Nagyon erősnek! De nem bánod, és boldog vagy. De egyben szomorú is, mert nem tudod hogy kezdj hozzá a dolgokhoz. Mikor már nem érzed magad magányosnak, a remény miatt, de egy kicsit mégis, mert valójában még mindig egyedül vagy. De legalább már nem vagy elveszve...

I want to be...*~♥

Hát igen, megint itt. Fáradtan, kimerülten, tehetetlenül. Annyi érzés kering megint bennem, de ezeket nem tudom leírni...Szóval inkább képeket rakosgatok, meg valami zenét.:)

Tell me would you kill to save a life?
Tell me would you kill to prove you're right?
Crash, crash, burn, let it all burn
This hurricane's chasing us all underground

Sad*~♥

Dream*~♥

Hope*~♥

Love*~♥

Inspiration*~♥

I had enough...*~♥

Cause I love you...*~♥

So please...love me...*~♥

Újra a régi♥

Hát igen, volt ez a kavargás pár napig, amíg azt sem tudtam szinte, hogy fiú vagyok-e vagy lány. Aztán közben elkezdődött a suli, és szépen a helyére került minden. Mintha egy lavina indult volna el, vagy ha a dominó egy darabját lökte volna meg valaki. Egy bizonyos valaki. Akiről azt hittem, el tudom felejteni, de nem sikerült. Akivel csak újra találkoznom kellett ahhoz, hogy felerősödjön minden érzelem, amit az utóbbi időben a szívem legapróbb zugaiba próbáltam tuszkolni. Már minden a helyén van, de úgy érzem, ez a kavarc kellett, hogy rájöjjek mit is akarok. És hogy rájöjjek, ki is vagyok. Mert már tudom. A többi meg majd jön:)

 

You spin my head...~*♥

"Nincs rosszabb, mint úgy érezni, hogy senkit nem érdekel, hogy létezünk, hogy senki nem figyel arra, amit mondunk, és hogy a világ tökéletesen működik a mi zavaró jelenlétünk nélkül is."

Azt hittem, hogy azzal, ha belépsz az életembe, sokkal egyszerűbb lesz minden. Azt hittem boldogabb leszek, vidámabb, tele leszek önbizalommal. Pár napig így is éreztem. De csak sokkal bonyolultabb lett minden. Felejteni próbáltam, de csak összezavarodtam. Ide - oda kapkodom a fejem, nem tudom mit akarok, nem tudom kit akarok... Nincs kedvem semmihez, csak feküdni, zenét hallgatni, és nézni kifelé a fejemből... De a gondolataim mindig ködfátyolként ereszkednek rám, nehezítik a vállamat, és nem hagynak békén.

"
"Ha azt hiszed, hogy egy hasonlóval elfeledheted az elsőt, nagyon is tévedsz."

 "But she will sing,
  Til everything burns,
  While everyone screams,

  Burning their lies,

  Burning my dreams,
  All of this hate,
  And all of this pain,

  I'll burn it all down..."

Balaton~*♥

Azt hiszem, igazán rám fért már ez a hét. Balatonalmádiban voltunk, és nagyon jól éreztem magam. Rengeteget röhögtünk, viccelődtünk, esténként bulik, pasik, meg minden ami kell. És persze, a legutolsó este volt a legjobb. Lent voltunk a parton, belegázoltunk a vízbe, ésatöbbi... Aztán találkoztunk pár fiúval, és hozzánk csapódtak. És a végére már nagyon sokan voltunk, és egyre jobb lett a hangulat. Sétáltunk, aztán vissza kellett mennünk a táborba, mert Petrának elszakadt a papucsa. Kerítésen bemászni, cipőcsere, kerítésen kimászni. Vicces művelet volt. Aztán elmentünk bulizni egy klubba, utána csocsóztunk. Csodálatos éjszaka volt. És hát volt ott egy srác. Na, kitértem a lényegre. Szóval Ádám. Hát sokat beszélgettem vele, viccelődtünk. De sajnos hamar vége lett az egésznek, és már mentünk is haza. Viszont még aznap este írt. Eléggé meglepődtem, de nagyon jó kedvem lett tőle. Olyan aranyos, és a haverja azt mondta, tetszem neki. Szóval most jó kedvem van.:)
Eddig össze voltam zavarodva, mert hát még ott volt a srác, akibe bele voltam zúgva. De azt hiszem meg kell tanulnom tovább lépni, nem futkoshatok örökké utána. 

"With the moonlight to guide you
 Feel the joy of being alive,
 The day that you stop running,
 Is the day that you arrive."

My head is spinning...

Már megint ez a zűrzavar. Azt hiszem, mostanában kicsit túlérzékeny lettem. Franc. Egyre gyakrabban van rossz kedvem. Kösz nektek! Na mindegy. Úgy érzem, most haragban vagyok az egész világgal. Teszek rá. Legalábbis próbálok. Relax. Zene. ♥

River flows in you....♥

És, pf, megint itt. A számítógép előtt a tucatnyi fura érzésemmel. Szóval vagy te, meg vagyok én. És nincsen Mi. És ezen rágódom már egy ideje. Hogy mi ez a sok furcsaság, ami körülöttem zajlik, és amin nem tudok kiigazodni. Eszembe jutott egy csomó dolog. Mikor azt mondtad, van egy meglepetésed. Mikor olyan sokszor csak integettél, és mosolyogtál. Mikor azt mondtad rajzoljak sokat. Mikor megkérdezted, mit csináltam a hétvégén. Mikor nevettél velem. Mikor megosztottad velem a bánatodat. Aztán voltak a pillanatok, amikor nem figyeltél rám. Mikor észre sem vettél. Mikor nem írtál vissza az üzeneteimre. De mindez nem érdekel. És lehet három tipped, hogy miért.

Jasper Forks - River flows in you♥

Júliusi érzések*♥

Van ez így. Most azt hiszem, valamiféle változáson megyek keresztül. Jó változáson. Kicsit rendszereznem kell az érzéseimet, mert különben összezavarodom...:)

"Akkor megfognám ezt a szar érzést, és kivágnám a picsába, mert mit szenvedek már ebben a krónikus szeretethiányban?" Children Of Distance

Igen, vannak ilyen pillanataim, mikor úgy érzem, hogy minden rossz, minden balul sült el, és minden ellenem fordult.

"Nekem te voltál az, ahogy láttam magam a szemedben, neked meg ő, na ja, hát istenem, ezt bevettem." Children Of Distance

Nos, ez a tipikus önsanyargató szerelmes érzés, amit sokszor éreztem már, de mostantól teszek is ellene.

'I'll keep you my dirty little secret." The All American Rejects

Az a pillanat, mikor úgy érzed, nem egyedül te nem vagy tökéletes...mert mindenkinek vannak apró, kis gázos titkaik...:)

"It's time to be a big girl now, and big girls don't cry" Fergie

Azt hiszem, itt az ideje nagylánynak lenni, és nem siránkozni a saját sorsomon. Elfogadni azt, amit kaptam, és szeretni magam olyannak, amilyen vagyok.:)

És végül a bulizós zene, ami nem hiányozhat, mert végre jól érzem magam!!!:)

HBD Party és önbizalomépítő after:D♥~*

Hát ez a két nap kész volt...

Tegnap este a rég nem látott másod unokatesómnál voltunk szülinapi bulin Kittivel.Hát először azt hittem nem lesz valami nagy durranás, de ahhoz képest nagyon jól éreztem magam.:) Odaértünk, készülődtünk meg minden, aztán megjöttek a többiek, ettünk, és mentünk a medencébe.:D Hát rengeteget röhögtünk, komolyan mondom, majd meg szakadtam...:) Még késő este is fürödtünk, de eléggé kezdtünk már fázni, szóval kiszálltunk. Pezsgőztünk, tortát ettünk, fényképeket csináltunk, hülyültünk, és jól éreztük magunkat.Aztán olyan tizenegy óra körül hazamentünk Kittivel, mert úgy terveztük, hogy másnap bemegyünk Fehérvárra. Hát mikor hazaértem bezuhantam az ágyba, és reggel alig tudtam felkelni. Na igen. Kómás fejjel a fürdőszobába támolyogtam, összeszedtem magam, és mivel megállapítottam, hogy van egy órám a buszig (szóval korán keltem), leültem olvasni.Aztán rám jött a tüsszögőroham, és könnyezni kezdett a szemem. Nagy nehezen elrendeztem magam, meg a sminkemet, indulásra készen. Aztán elkezdtem csuklani. Megittam egy jó nagy pohár vizet, és indultam. Zárva volt a kapu. Vissza a kulcsért. Oké, tíz perc múlva semmi gond nélkül fent ültem a buszon. Beértünk, és irány a piac. Aztán pláza, meg ilyenek, szóval a lényeg hogy jó volt minden. Délután még átmentem Kittiékhez medencézni. Istenem, annyit röhögtünk! Hát igen, nem vagyunk normálisak. De azt hiszem, ezt már említettem.:D Szóval. Kifeküdtünk napozni, meg ilyenek, és beszélgettünk. És azt hiszem most már szükségünk lesz egy kis (azaz rengeteg) önbizalomra, szóval változtatunk. Kb. öt másodpercig ment is. Na jólvan, utána nekifogtunk. Komolyan. Tényleg. Jól fogom érezni magam, aztán kit érdekel, ki mit mond, nem? :) Na jó, azért nem teljesen. Na mindegy, most ez a lényeg. A zene meg: hát azt hiszem mindent elmond.:)

Szinglik éjszakája♥*

Hát tulajdonképpen a cím nem helyes, mert egyikőnknek van barátja. Szóval *majdnem szinglik éjszakája*.
Nos, azzal kezdődött, hogy eljött a várva várt pizsipart ideje, a péntek! Délelőtt pizzát sütöttem anyuval, pakolásztam, készülődtem, stb. A fél hármas busszal bementem fehérvárra Nikiért,  meg Duduért, onnan jöttünk haza együtt. Nem sokkal utána, mikor hazaértünk, megérkezett a Kitti is, és a papával kimentem a vasúthoz Biáért. Szóval már teljes volt a bagázs. Aztán megkezdődött a hülyülés. Annyira jól éreztem magam, mint még soha! Tényleg, de tényleg elfeledkeztem minden másról. 
Estefelé kimentünk a faluba császkálni, fotókat csinálni, ökörködni. Nagyon vicces volt, mezítláb a fűben a focipályán. Hát igen, ezek vagyunk mi.:) Este felhívtuk szegény Ádámot, mert kórházban van...Rejtett számról hívtuk, és mikor felvette, elkezdtük énekelni a Mizut. Vicces volt.:)Aztán olyan tíz óra felé hazamentünk, vacsoráztunk, lefürödtünk, és ment tovább a hülyülés. Kimentünk a teraszra is, aztán bejöttünk, videót csináltunk, meg hát röhögtünk folyamatosan. És egész éjszaka fent voltunk! Szóval mondanom sem kellett, reggelre olyanok voltunk mint az élőhalottak. Kimentünk a teraszra levegőzni, de ott is csak elterültünk. Hát ilyen buli azt hiszem nem sűrűn van, amilyet mi csináltunk. Azt hiszem mindenki jól érezte magát, és ezt az élményt egy darabig még biztos nem fogjuk elfelejteni.

Ja igen, és a zene Biától: na szóval még most is ez megy a fejemben...Zámeee..xD

Nem vagyunk tökéletesek...*♥

Hát nem. Egyáltalán nem vagyunk azok. A barátnőim és én. Velünk is előfordulnak rossz dolgok, mint másokkal. De még az a mázlink, hogy itt vagyunk egymásnak:) Egyikünk nemrég szakított a barátjával. Másikunknak tetszik egy srác, de nem tudja, hogyan "szerezze meg". Valamelyikünk találkozott egy sráccal, és valamelyikünknek most van barátja. Nekem is van gondom ilyen téren. És velük mindezt megoszthatom. Ők is velem. És ha ők nem nem érzik jól magukat, sajnos én sem. És mikor azt mesélik, hogy mi történik velük, vagy mennyire fáj nekik, az nekem is rossz. Viszont! Együtt mindenre képesek vagyunk! Szóval! Miss Sunshine-nak megszerezzük a nagy Őt, Dudunak szerzünk egy sokkal jobbat, mint ami volt, és Kittinek is összehozzuk. :) És mi van velem? Nem tudom. Igyekszem. És majd lesz valahogy. Addig nem kell félnem, amíg a barátaim velem vannak;)

- Miért szeretsz engem? Egész úton mást sem tettem, csak nyavalyogtam neked, semmi sem volt jó, mindennel bajom volt. Akkor viszont miért hagysz meg barátodnak? (...)
- Mert azoknál, akik három mondatban megmondják a Nagy Igazságot, sokkal jobban kedvelem az olyanokat, mint te, akiket folyton kétségek gyötörnek.(Biának)

Legközelebb azok állnak hozzánk, akik a leginkább megértik, mit is jelent nekünk az élet, akikben a mi érzéseink kapnak új erőre, akik győzelemben és vereségben a kezünket fogják, akik megtörik magányunk csendjét. (Kittinek)

Nem vagyok szuperhős - az én különleges erőm a barátság. Odafigyelek az emberekre és meghallom, amit mondanak. Hallom a hangsúlyokat, a maguk kifejezésére használatos szavakat, és ami a legfontosabb, meghallom azt is, amit nem mondanak ki. (Dudunak)


A barátság akkor születik meg, amikor valaki azt mondja: "Tényleg? Hát te is? Én azt hittem, csak én vagyok ilyen." (Nikinek)

Ez már csak így van a barátokkal. Törvényszerű. Visszatartanak a szakadék szélén.:)

Időjárás fail...

Annyira felhőtlenül képzeltem el ezt a nyarat...Strand, buli, haverok. Aztán mi lett belőle? Otthon, unalom, egyedül. Szar idő van. MEGINT! Be van borulva, esik az eső, és hideg van. Szép kis nyár. És már a barátaim is hiányoznak. Alig várom már, hogy megint jó idő legyen, és bejárjuk megint Fehérvárt, meg Agárdot!:) De addig is, beérjük egy péntek esti pizsipartival:D Alig várom már hogy láthassam őket, annyira szuper lesz! Végre megint együtt, és tuti hogy nagyon jól fogjuk magunkat érezni!!:) Biaa♥Kittii♥Duduu♥Nikii♥ :D

Újra itt a nyár~♥

Igen, újra itt a nyár, de már nem olyan, mint régen volt...

Ma reggel átmentem a szomszédban lakó nagymamámhoz. Sütött a nap, fújt a szél. Körülnéztem az udvarban. És akkor elöntöttek a régi emlékek. Emlékszem arra, hogy az unokatestvéreim itt szoktak nyaralni. Fel szoktunk mászni a nagy diófára, ami az udvarban állt, és árnyékot nyújtott a forró napokon. Aztán ott volt a homokozó. Mindig hatalmas lyukat ástunk belé, aztán felöntöttük vízzel, körbeültük, és beletettük a lábunkat. Aztán ennek hatására a papám épített egy zuhanyzót az udvarba, mert mindig összesároztuk a fürdőszobát. Volt, amikor felástuk az udvart dínócsontokat keresve. A fekete kutyánk meg mindig az árnyékban feküdt, és leste, hogy mit csinálunk. Esténként bementünk a szobába, és a mamám mindig ránk szólt, hogy ne hangoskodjunk, mert nem hallja a tévét. Reggel meg kakaót ittunk. Aztán délután irány a medence! Milyen csodálatos idők voltak azok. 
De az unokatestvéreim már nem szoktak itt nyaralni. Ahogy én sem. Már nem mászom a nagy diófára, mert gyengék az ágai. A homokozó is eltűnt. Nem maradt belőle semmi a kis barackfa alatt. Azóta a papa leszerelte a zuhanyzót is, nem volt már rá szükség. Az udvar sértetlen, ott a kocsibejáró. A fekete kutyánk pedig elpusztult. Rég aludtam már a mamánál. Rég csinált nekünk reggel kakaót. És már a medencénk is kilyukadt. És a mostani nyár... Persze az is feledhetetlen a maga módján, de nem olyan mint gyerekkoromban volt... Nem olyan gondtalan. 

Photos~*♥

Mivel kollégista vagyok, sajnos elég ritkán látom az egyik legjobb barátnőmet, akit nagyon szeretek:) De azt hiszem, ez a nyár lesz életem legjobb nyara, és bepótolunk mindent! Persze azóta mind a ketten szereztünk sok új barátot... De akkor jó a buli, ha sokan vagyunk, nem? :D Tudom, hogy minket soha, senki nem választhat el! :) ♥

I need a hero!

Hétköznapi életem van, hétköznapi embereket ismerek, hétköznapi barátaim vannak. Én nem vagyok szuper. Viszont nagyon is szükségem van egy hősre, aki majd egyszer megment a néha szürke hétköznapjaimból. Csak egy lépés, csak egy lélegzet választ el tőle. Hangok. Valaki azt mondja: én nem vagyok hős! Valaki mentsen meg az utálattól... Robajok...Ez csak egy újabb háború...Szilánkok csörrenése.Csak egy újabb család esik szét. A reggel. Csak egy újabb nap a világban, amiben élnünk kell. Harcolni fogok, hogy élhessek a holnapban. Hangok. Magamban beszélek. Holnaptól meghallgatnak! Mindenki fejében más játszódik le. Kell ide egy hős!

I'm not superman!:)

Szomorú napok, gyönyörű napok....

Ez a pár nap eléggé gyötrelmes volt. Azt hiszem most már értem, miért mondják mindig azt, hogy: "Ilyenkor mutatkozik meg, ki az igaz barát". Vagy valami ilyesmi. Hatalmasat csalódtam. Két barátot vesztettem el, a féltékenység, és kétszínűség miatt. Ez van. Nem gondoltam volna róluk. De megtanultam, hogy nem szabad folyamatosan csak tűrnöm. Most túlcsordult a pohár. Ennyi volt. Nem törődöm velük. Akik fontosak, velem vannak. A másik dolog a bizonytalanságom. Van az a srác, aki mindig integet, és mindig kedves hozzám, és (állítólag) sokat beszél rólam, de nem arról híres, hogy odajöjjön hozzám. Nem tudom, azért van-e, mert nem kíváncsi rám, vagy csak azért, mert félénk, vagy nem mer beszélgetni,vagy nem tudja, mit mondjon. És hát ezért gyakran tör rám féltékenységi roham, meg ilyenek. Komolyan mondom, én nem értem a pasikat! Aztán lehet, hogy csak az van, hogy ő sem igazodik ki rajtam. Ki tudja. De hát ez olyan alap dolog...Mintha szólni kéne neki, hogy: hé, nem ilyen alakja van a szívemnek! :)

És akkor mi van? :)

Az elmúlt napok elég esősek, zivatarosak voltak...Az egyik ilyen napon elég általános dolog történt velünk. Az iskolából visszafelé a kollégiumba elkapott minket a vihar. Nem volt vészes. Csak dörgött, villámlott, és szakadt az eső. A többi lány sikítva, nyavalyogva futott visszafelé. Olyanokat hallottam felőlük hogy, "jaj elfolyik a sminkem!", meg "jaj, begöndörödik a hajam!", vagy "jaj, elázik a ruhám!". Hát  a barátnőim és én nem igazán törődtünk vele. Sétáltunk tovább, az eső szétáztatta a hajunkat, és a ruhánkat, még a cipőnk is beázott. Átlátszik a pólóm...-szólt az egyikünk.- Nekem is. És akkor mi van? :)
És nevettünk.Felszabadultan éreztem magam. És eszembe jutott. Hogy akkor is ez történt, mikor VELE voltam. És akkor sem zavart az eső. És olyan furcsa jó érzés öntött el. Szeretlek...

Önbizalmat mindenkinek!:)

Szoktam néha ilyeneken gondolkodni...Hogy én miért nem vagyok olyan tökéletes, mint a többi lány. Ők szépek, okosak, körülrajongják őket a fiúk...Aztán rájöttem, hogy nem is tökéletesek. Lehet hogy szépek kívülről, de csak játsszák az agyukat, szórakoznak mindenkivel. És egyáltalán nem is okosak. Aztán a legnagyobb probléma, ami az "önbizalomhiány" nevű betegség kiemelkedő okozója: a férfiak. Hát igen, megtetszik valamelyik, aztán azon tornázol hogy felfigyeljen rád, tetsszél neki, meg ilyenek. Aztán mikor úgy veszed észre, hogy az akció kudarcba fulladt, már be is áll az önbizalomhiány első fázisa. Aztán kezded úgy érezni, hogy kerül, hogy utál, hogy jobban érdeklik mások, hogy rád se néz. Pedig lehet, hogy nem igaz. Lehet, hogy csak félénk. Gondolj csak bele...Hisz ők is olyanok mint mi, lányok. Te sem mersz csak úgy odamenni hozzá, mikor ott vannak a haverjai, és leszólítani, hogy : hé, akkor holnap elmegyünk valahová? Na látod. Lehet, hogy ő sem meri megtenni. Csak önbizalom kell...Mert amit a fiúk gondolnak a lányokról...Az benne van mindössze egy dalban:

What hurts the most....

Azt hiszem ezt mindenki tudja, vagy mindenki tapasztalta már. "Legszívesebben megfognám ezt a szar érzést, és kivágnám a picsába". Hát igen, így vagyok ezzel. Minek ez nekem? Semmi jó nincs benne. De akárhogy próbálom, nem tudom elfelejteni. Mindig eszembe jut.  Minden rá emlékeztet.
Ha meglátom, pillangók kezdenek repdesni a gyomromban. Amikor megszólít, az olyan, mintha álmodnék. Csodálatos, mély hangja van. Szeretem minden egyes hülye szokását. A kék sapkáját, amit hanyagul a fejébe nyom minden reggel. A kék szemeit. Azt mégsem tudom elmondani, hogy igazán mi fogott meg benne. Nem mondhatnám hogy olyan első látásra szerelem volt, mert még csak nem is tetszett. Ki tudja...talán ez az igazi, nem?
Akárhogy is van...ami a legjobban fáj...hogy nélküle nem vagyok semmi...

.Your heart isn't broken, it's just a little empty...

Dreams*♥

Ez a nap egész jó volt...Vele álmodtam:)♥ Aztán felébredtem sajnos...De nembaj...Csodálatos álom volt...♥ Zenét hallgattam, festegettem, és álmodoztam...Szóval elég hasznos nap volt ez a mai:)

Ééés...Egész nap ez a szám jár a fejemben....
2pac - Ghetto gospal ♥

Sleep~*♥

Azt hiszem már említettem azt, hogy imádom a zenét:) És azt is, hogy mindenféle zenét meghallgatok. Nos, ez a szám lassú, gyönyörű a szövege, és nagyon közel áll a szívemhez...Mindemellett csodálatos videó készült hozzá...Ez egy animációs videó, és szerintem nagyon jól megcsinálták:) Remélem nektek is tetszeni fog, mert én imádom:)

Poets Of The Fall - Sleep

"Hurry up then
Or you'll fall behind and
They will take control of you
And you need to heal the hurt behind your eyes
Fickle words crowding your mind

So
Sleep, sugar, let your dreams flood in
Like waves of sweet fire, you're safe within
Sleep, sweetie, let your floods come rushing in
And carry you over to a new morning..."

Szőke(???) herceg fehér lovon...♥

Mint minden lánynak, nekem is van egy szőke hercegem fehér lovon. Igaz, hogy se nem szőke, se nem fehér lova nincs. Sőt, az sem biztos, hogy ebben a mesében én vagyok a királylány.

Minden azzal kezdődött, hogy megláttam. Na hát igen, ki gondolta volna? :)  Először csak kíváncsi voltam. Aztán átalakult. Mindig, egyre jobban vártam hogy láthassam. Aranyos volt, kedves a mosolya, és olyan szépen nézett azokkal a kék szemeivel...Aztán lassan elkezdtem vele beszélgetni...Nem sokat, de kezdtem megismerni. A szokásait, a hobbijait, a kedvenc zenéit. Rájöttem hogy Ő nem is olyan herceg típus. És ez tetszett.:) Jobban mondva ez is tetszett. Sok boldog pillanatot szerzett nekem. És sok szomorút is.

Nem akarok én is olyan összetört szívű lány lenni. Nem akarok azon siránkozni, hogy nem sikerült. Nem akarok szomorú lenni emiatt. Csak Őt szeretném. És kész. És meg is fogom kapni. Nem tudom, meddig fog tartani, míg megszerzem. Azt sem tudom, mennyire fog fájni. És azt sem, hogy biztosan sikerül-e. De mindent megteszek ezentúl. És ha nem rám szánták a királylány szerepét...Hát majd átírom a forgatókönyvet;)

Vidám idézetek:)

A szerelem nem vak, hanem teljesen hülye.

Soha senki nem fogja megnyerni a nemek csatáját. Túl gyakori a barátkozás az ellenséggel.

Ha kipusztulnak a férfiak, akkor egy hétig iszunk, aztán megtanítunk beszélni egy másik állatot
...

Egy deszkás srác összetörte szívem...én meg az ő deszkáját...

-Szóval, vége a bálnak..?
-Igen, de otthagytam egy üvegcipőt és egy névjegykártyát, hátha túl hülye a hercegem.

Tévedtem: nem minden férfi egyforma. Egyik rosszabb mint a másik.

A horoszkópom azt írta,hogy a sors ujja rám fog mutatni. Sajnos ez a középső ujja volt.

Amikor a földön egy leányka születik, egy fiúcska álmában mosolyog.

Jó pasikat a világ bármelyik sarkán találhatunk. A baj csak az, hogy a Föld kerek.

Ebben a mesében, részeg a herceg és ronda a királylány, de néha a szemétdomb felett is felragyog a szivárvány.

Én valahogy úgy vagyok a pasikkal, mint a zsiráfokkal. Tetszik, tetszik, de otthonra azért nem kéne.
  

Az élet előttem áll, és nem látok tőle semmit. 

Fiú és villamos után sose fuss, mindig jön a következő.

Megtisztel az irigységed, de nem tudom viszonozni.





Légy önmagad! Mindenki más már foglalt.


A férfiak egyes témákról órákat képesek beszélni. A nőknek nem kell hozzá téma se.
 
 

Szivárváány*

Az életem olyan mint az időjárás...Néha a nap vakítóan ragyog, és az idő meleg. Olyankor boldog vagyok:) Aztán...a jó idő hirtelen átfordul villámlásba és mennydörgésbe...És jön az eső. Azt hiszed, hogy rossz, és emiatt szomorú vagy. De arra nem gondolsz, hogy  utána szivárvány lesz.:) Elképesztő...csodálatos...és színes...:) Ne hátrálj meg a rossz dolgoktól...Mindig ott a szivárvány utána...:)
RRRRRRRRRRRRRRRR

Egy kevésbé színes nap

Hm, ez a nap elég unalmas volt. Semmi izgalom. Szélvihar. Be van borulva. Ez van.

Leginkább zenét hallgattam, meg rajzoltam a képregényemet. Mindig képregényt rajzolok mikor bekerítenek a gondolataim. Elkezdek ábrándozni, hogy mi lenne ha...És ezekből tök jó kis sztorik szoktak kerekedni. :) Aztán úgy elmegy velük az idő, hogy észre sem veszem. Csak egy füzet, egy ceruza, az mp4-em, és Én. Milyen megható, mi? :) Hát igen, ha már itt tartunk elárulom: szerelmes vagyok. Ilyenkor mindig gördülékenyebb az álmodozás. A tettek egyre kevésbé. Na meg a szavak. Úhh, azokkal bizony vigyázni kell.

Colourful World Of Nana

Hát először is helló mindenkinek!:)

Nana vagyok, és elindult a blogom! Mondanék magamról néhány szót, hátha érdekesnek találjátok;)

Imádom a színeket!! A kedvenc színem a kék:) A színek mindig jó kedvre derítenek:P
Mániáim közé tartoznak a tornacipők. Imádom a színes tornacipőket is, mert jól néznek ki, meg hát kényelmesek is :D
Szeretek rajzolni, festeni, szeretem a szobrászatot, ezért művészeti szakközépiskolába járok:)
Imádom a zenét!Minden műfajt meghallgatok, de a kedvencem mostanában a Rap, Hip-hop lett. Gitározom egy kicsit, de az még nagyon amatőr:)
15 éves vagyok, és szeretem az életem, meg a barátaimat, viszont néha eléggé magamba tudok fordulni, ha rosszul sül el valami...Hát ez van, senki sem tökéletes:)